XVII.rész – Bevallatlan érzések

Zene a részhez: Demi Lovato - Up

2013.augusztus.22 (kedd)

Egész nap a házban ül mindenki, már unom magam. Gondolkodtam, hogy rágyújtok, ám most éppen ahhoz sincsen túl sok kedvem.

- Este nincs kedvetek egy kis bulihoz? – vetem fel az ötletet.
- Nem tudom, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. – rázza a fejét Chris.
- Ugyan már, nagyon unatkozom!
- Te nem vagy ilyen bulizós! – néz rám megszeppenve Pete.
- Nyugalom, légy szíves már! – kérlelem őket és végül csak Mandy megy bele a dologba.
- Viszont akkor jön Justin is!
- Kizárt, Mandy, felejtsd el! Hívom inkább Lil-t! – nem szeretném ha Justin is jönne, kicsit össze vagyok zavarodva és tombolni szeretnék egyet. Lil barátom szerencsére belement, viszont én autóval fogok menni, ha már van, kényelmesebb , mint a busz , vagy hazasétálni éjszaka. Ránéztem az időre és még csak délután hat óra van, nem bírom még három órát várni arra, hogy elkezdjek készülődni. Úgy döntöttem inkább lefekszem aludni, hogy az este biztosan pörögjek.

Az ébresztő órámra kelek, tehát itt az idő, teljesen be vagyok zsongva, átmegyek a fürdőbe és lezuhanyozok, közben hajat mosok. Miután kész vagyok a haj szárítással is, kutakodom a szekrényemben és találok egy szép sötétkék testhez simuló ujjatlan és a derekán van egy ezüst öv. Keresek hozzá egy fekete balerina cipőt és a hajamat egyszerűen csak kivasalom, rakok fel szempilla spirált és fekete szem ceruzát. Késznek nyilvánítom magam, ám a táskámba becsempészek egy kis kábítószert és lemegyek a nappaliba.
- Egy perc és mehetünk! – szalad le Mandy, ekkor csengetnek, nem tudom ki lehet az ilyenkor. Kinyitom és Justin-nal találom szembe magam.
- Hát te? – kérdezem meghökkent fejjel.
- Tudtommal bulizni indultok, gondoltam veletek tartok. – az a csábos mosoly, de nem akartam, hogy jöjjön. Nem reagálok rá semmit, Mandy jelenik meg mellettem és kerüli tekintetem, tudtam, hogy szólni fog neki. Elköszönünk és bevágom az ajtót, elindulok az autóm felé mikor Justin azt mondja, hogy vele megyünk. Nem foglalkozom vele, kinyitom az ajtót és beülök a saját autómba, Mandy megrázza a fejét és csatlakozik hozzám.
- Nem akartam, hogy jöjjön! – mondom idegesen és beindítom az autót, nem szólal meg, csak halkan bekapcsolja a rádiót. Tudtam, hogy kelleni fog a fű, legalább picit lenyugtat, már csak az hiányozna ha apám is csatlakozna hozzánk, akkor lenne teljes a „banda”. Keresek parkoló helyet és látom, hogy Lil már vár minket, kiszállok és megölelem.
- Jól néztek ki lányok! – mosolyog ránk és barátnőmet is üdvözli.  – Szia, haver! – lepacsiznak és próbálok nem tudomást venni Justin-ról, inkább Lil-el beszélgetek, míg sorra nem kerülünk.

 - Az első kört én állom! – felkiáltok és a pulthoz megyünk, iszunk egyet és kiakarok menni.
 - Hova, hova? – állít meg egy mogyoró barna szem pár, aminek alig lehet ellenállni.

 - Ki! – intek és ott akarom hagyni, de követ,hát ő akarta. Kiérek és az autóm motor háztetőjére ülök, kiveszem a cigarettát a táskámból és meggyújtom.
- Na, ne már! Hagyd abba!
- Ne parancsolgass már Justin! Ezért nem akartam, hogy gyere! Tombolni akartam! – förmedek rá.
- Szerinted ettől jobb lesz? – kérdezi és mellém ül.
- Ezt már megbeszéltük. – számomra itt lezárul a beszélgetés és inkább mélyeket szívok a halálból. Azon jár az eszem, hogy annyira kívánom Justin-t, annyira csókolni akarom és ölelni, de nem lehetek ennyire könnyen kapható. A tegnapi csókunk újra az elmémbe villan és érzem, hogy akaratlanul is mosoly kúszik az arcomra. Újra szívok egyet és egy másik kép jön elő, ahogyan megmentett az utcánkba, ahogyan meglőtt egy embert miattam, hogy megvédjen. Lehet tényleg minden csak azért volt, hogy nekem segítsen, csak sajnos ezt nem jól mutatta ki. Elnyomom a csikket és leszállok az autóról, csatlakozik hozzám és besétálunk, Lil ismét megtalál és a kezembe nyom egy italt, megiszom és eléggé erősnek bizonyul.
- Szerintem ne igyál sokat, mert tudod a drog és a pia nem nagy barátok. – mondja én pedig csak bólogatok. – Ha bármi kell, akár baj van, keress meg, vagy hívjál fel, itt leszek. – megsimítja a karomat és elmegy. Megborzongok és még több érintést akar a testem és a szívem is, megiszok még egy ilyen erőset aztán bemegyek az emberek közé. Megtalálom Mandy-t is és érzem, hogy kicsit szédülök, elkapom a ritmust és mozgatjuk a csípőnket. Lil is megjelenik mellettünk és akik odaakarnak jönni táncolni, elküldi őket. Ugrálunk a zenére és kiabálunk, most érzem, hogy élek. Forog velem a világ és kicsit rosszul is érzem magamat, kimegyek a tömegből és előveszem a telefonom, nehezen de sikerül megtalálnom Justin számát. Kicseng ám sokadszorra sem veszi fel, azt mondta, hogy itt lesz, így hát elkezdem keresni. Az embertömeg szélén kezdem, hát ha nem akar beolvadni, nem szokása. A kanapéknál látom, hogy ül és mellette egy fekete hajú lány, aki mindjárt felfalja a szemeivel. A lány észrevette, hogy nézem őket, rám kacsint és Justin szájára tapasztja a sajátját, elkap a hányinger és érzem ahogyan forog velem a világ. Nem telik el sok idő, Justin eltolja a lányt és feláll, ahogy látom kiabál vele és mutogat,a lány csak felém mutat. Rám néz én pedig már szaladok is, beülök az autómba és kitolatok, látom ahogyan kiszalad és figyeli az autóm. A könnyeim folyni kezdenek, nem hiszem el, hogy ezt tette velem. Kezdtem hinni abba, hogy több vagyok számára és tényleg úgy érzem ahogyan én, ám nem így sült el a dolog. Nem tudom merre megyek, megfordulok és már nehezen megy a vezetés, a szórakozó hely felé tartok, alig látok valamit és a kormányból is kettő van. Egy fényszórót látok szemben, érzem, hogy elvesztem az uralmam az autóm felett és hatalmas csattanás követi ezt, a légzsák az arcomba nyílik. Félig vagyok csak magamnál, nem tudok megmozdulni és a fejem is rettentően fáj, a fehér anyag vörös vér díszeleg. Hatalmas tömeg gyűlik körénk és csak azt látom ahogyan kinyílik az ajtóm. Justin arca tűnik fel, megfogja a kezem amit nem bírom megmozdítani, mindenem fáj.
- Nem lesz semmi baj! Miért csináltad ezt? Mondtam, hogy ne igyál! A kurva életbe! – megfogja  az arcom egyik kezével és ahogyan visszaemeli magához, látom, hogy véres. Nem tudok semmit sem reagálni, a testem olyan, mint ha nem is lenne. – El ne merj ájulni! A mentők már jönnek! Megmentenek téged, csak maradj velem és ne csukd le a szemed! – az a nézés, mint ha féltene.
- Úr isten! Justin! – barátnőm zokogását is halom de nem látom, a szirénázás már hallatszódik. – Bírd ki Kate, könyörgöm! – próbálok a hangra koncentrálni és nem a fájdalomra, nem megy. A szememet nem tudom nyitva tartani, pedig küzdenem kell, ám a kín elviselhetetlen.

Justin Bieber:

Egy lány leül mellém és beszélni kezd hozzám, próbálok figyelni rá, ám a zene nagyon hangosnak bizonyul. Egyre közelebb jön felém és megcsókol, kapcsol az agyam és eltolom magamtól.
- Még is mit képzelsz? – pattanok fel a helyemről. – Takarodj innen te ribanc! – erre ő csak vigyorog és a hátam mögé mutat. Megfordulok és látom ahogyan Katherina felénk néz és elfut, nem gondolkodom, egyből utána megyek. Látom beülni az autóba és elhajt, ideges leszek és egyből szólok Lil-nek, hogy jöjjön ki, meg kell keresnünk, hiszen kábító szerezett és ivott rá. Sose hallgat rám, olyan makacs és akaratos, éppen ezért érzek úgy iránta, ahogyan. A falnak dőlök és várom,hogy kijöjjenek, ekkor egy csattanást hallok és pár lány hangját ahogy felsikoltanak. Könyörgöm, csak ne az legyen amire gondolok! Egyre többen mennek a hang irányba és én is követem őket, egyből meglátom a  rend számot, a motor háztető össze van nyomódva, két autó ment egymásba és egyből tudom, hogy kié az egyik. Odasietek, átverekedem magam a tömegen, az ablak betörve és a légzsákok kinyílva. Látom gyönyörű haját a fehérség között, feltépem az ajtót és keze kiesik rajta. A légzsákok leeresztenek és meglátom vérző orrát, felszakadt szemöldökét és száját. Szemei nyitva vannak és reám néznek. Megszorítom sápadt kezét, a vér rikít a bőrén és megijedek.
- Nem lesz semmi baj! Miért csináltad ezt? Mondtam, hogy ne igyál! A kurva életbe! – megfogom egyik kezemmel a fejét és ahogy visszahúzom látom, hogy az is vérzik. Féltem, nem akarom, hogy nagy baja legyen, hallom ahogyan mögöttem egy lány már a mentőkkel beszél. Látom, hogy Katherina már nem bírja sokáig. . – El ne merj ájulni! A mentők már jönnek! Megmentenek téged, csak maradj velem és ne csukd le a szemed! – kérlelem és reménykedem benne, hogy sikerül neki.
- Úr isten! Justin! – Mandy sírására leszek figyelmes, mellém jön és figyeli barátnőjét . – Bírd ki Kate, könyörgöm! – a mentők nemsokára itt vannak, a szirénázás nagyon élesen hallatszik. Próbálom szóval tartani és látom, hogy küzd, erősebben szorítom a kezét és már csak a csukott szem héjait látom.
- Kurva életbe! Nem! – üvöltök és jön két férfi egy hordággyal, arrébb tessékelnek és Lil lefog, nem akarom, hogy ez legyen vele. Nehezen kiveszik az autóból, a nyakát rögzítik és mindenféle orvosi dolgot mondanak.
- Menj vele! Utánatok megyünk! – erősködik Mandy, megölelem és a mentősök után megyek.
- Kérem , maga a hozzá tartozója?  - kérdezi egy nő aki a kor lapot fogja.
- A barátja vagyok! – el sem hiszem, hogy ezt mondom.
- Kérem válaszoljon minden kérdésemre. – bólintok és elkezdi, a szokásos kérdéseket, név, kor, lak cím. Mindent elmondok neki és Katherina felől kérdezek.
- Ne aggódjon, túl fogja élni! Feltehetőleg eltört pár bordája és betört a feje. Most kómában van, viszont egy két szilánk a kezében van, így azt majd ki kell szednünk. – nem tudom elhinni, hogy ennyire lazán mondja, nekem megszakad a szívem, hogy így látom, arcán a lélegeztető és karján az infúzió lóg. Nem hiszem el, ha elmondtam neki, hogy mit érzek akkor nem érti félre az előző incidenst és akkor ez most nem történne meg. Megállíthattam volna , hogy ne füvezzen vagy ne igyon, nem hallgatott rám, tudtam, hogy nem lesz egy átlagos este. Ezért is jöttem velük, tudtam, hogy vigyáznom kell rá, de nem sikerült. Hogy lehetek ekkora barom? Vele kellett volna lennem mikor bejött és nem kellett volna ott hagynom, hogy majd keressen meg, viszont a tegnapi után ma annyira hidegen viselkedett velem, mint ha ő nem akarna engem. A csókjában éreztem, hogy ennél több van ott csak nem tudja mit akar vagy csak magának sem akarja bevallani.